A kriptovaluta-elemzés vadnyugati szépségei és kolosszális buktái

Hogyan lehetséges a jó kriptovaluta-elemzés készítése? Mennyit ér egy token, hogyan dönthetjük el, érdemes-e megvásárolni, vagy csak egy pénznyelő géppel állunk szemben? Milyen nagy bokások égették el mégis a befektetők pénzét? Új tudományág születik, és aki kitanulja, a jövőben rengeteget kereshet rajta.

Mennyi az esélyünk, hogy jó kriptovaluta-elemzést készítsünk?

Azt kérték tőlem, írjak arról, hogyan lehet kriptodeviza-projekteket értékelni, azaz kriptovaluta-elemzést készíteni nyilvános “hírszerzést”, adatgyűjtést alkalmazva. (Ami OSINT, open source intelligence néven is ismert.) Ahogy gondolkoztam rajta, rájöttem, hogy a rövid válasz: Nem lehet. Pontosabban csak meglehetősen tökéletlenül, korlátozottan, a dolgok, mint a piacon szokásos transzparencia jelenlegi állása szerint. (Ha a gyakorlati tanácsokat keresed, lapozz a “Kriptovaluta-elemzés a gyakorlatban” című fejezethez.)

A helyzet ugyanis az, hogy a szektor szabályozatlan. Ez sok ember számára nagy előny, hiszen nem szólhatnak vagy nem láthatnak bele a hatóságok, tisztességtelen vállalkozások vagy latorállamok stb. a pénzügyeinkbe. De kisbefektetői szempontból nagyon sokszor hátrány is.

A börtön visszatartó ereje

A normál, “TradFi” pénz- és tőkepiacon ugyanis előírják, milyen információkat, hogyan, mikor kell a kisbefektetők számára is elérhetővé tenni. Nem mintha mindig be is tartanák a szabályokat, biztos, hogy a tiltások ellenére is virágzik a bennfentes kereskedelem, az információkkal való visszaélés, a törvénytelen gazdagodás.

De a börtön réme azért biztosan nagyban mérsékli az elkövetés sűrűségét. Amerikai filmekben gyakran visszaköszönő motívum, amikor a hatóság, például az FBI lerohanja egy bennfentas információkkal üzletelő, a befektetőket megkopasztó cég irodáit. (Nézd meg a Wall Street farkasa, a Brókerarcok vagy a Tőzsdecápák című filmeket.) (The Wolf of Wall Street, Boiler Room, illetve Wall Street az eredeti címek.)

Mekk Mester és a kriptóvilág

A kriptovaluták elemzői azonban sokkal nagyobb információ-hiánnyal, sőt félrevezető információkkal, csalásokkal kell szembenézzenek, amelyek sokszor büntetlenül maradnak. A lehetőségeik néha igencsak szűkösek, nem rendelkeznek minden információval, részben a szabályozás hiánya, részben a szereplők nem megfelelő viselkedése miatt. Sok fejlesztő eleve nickek mögé bújva, teljesen névtelenül teszi – jól vagy rosszul – a dolgát.

És akkor még nem is beszéltünk az eleve rossz szándékú kriptodeviza-piaci csalókról vagy a teljesen hozzá nem értő Mekk Mesterekről, akik miatt a befektetők sok pénzt veszítenek. Ők nyilván eleve nem szolgáltatnak megfelelő információkat.

Lásd még: Bitcoin Kebab, az e heti téma a pénzügyi csalások

Ha az árat lenyomja valaki

Mondjunk egy gyakorlati példát. Tegyük fel, hogy egy vállalat új részvények kibocsátásával, vagy egy nagytulajdonos meglévő részvényeinek eladásával hirtelen alaposan megnöveli a piacon levő értékpapírok mennyiségét. Ez nyilván lenyomhatja az árat, ezért megfelelő módon és időben közzé kell tenni mindenki számára. Aki előbb tudja, mint a többiek, sokat kereshet rajta.

Ha viszont egy DeFi (decentralizált pénzügyi protokoll) vagy egy gaming (játék) platform, vagy annak egy nagybefektetője (VC, azaz venture capitalist, kockázati tőkés) hirtelen piacra dob egy halom tokent, senki sem kötelezi rá, hogy bejelentést tegyen. Jó esetben utólag tudják majd meg a tulajdonosok, mitől is mélyrepült 30-50 vagy akár 70 százalékot az érméjük. (Bár erre jó esetben már figyelnek a befektetők, a projektek dokumentációjában szerencsére sokszor találunk forgalomba hozatali naptárat a “tokenomics” menüpont alatt.)

A vadnyugati kriptovaluta-elemzés szépségei

Sok más árbefolyásoló eset lehetséges, például amikor egy vezető fejlesztő távozik, vagy kiderül róla, hogy előző életében (más nick alatt) már részt vett egy pár csalásban. Vagy ha egy protokoll saját kezelésű vagyonát (“treasury” vagy “protocol owned liquidity”) hirtelen valami nagyon más eszközbe teszik át. Vagy ha a DeFi-zsonglőrök a kibocsátandó új érmék elosztásán változtatnak, a befektetők egyik csoportjának kárára, a másik hasznára.

Így aztán valójában a bennfenteseknek áll a zászló, azoknak, akik a többieknél előbb tudják meg, ha készül valami. (A fejlesztőknek, alapítóknak hatalmas az előnyük.) De azért az alapos kriptovaluta-elemzés, a tőke megosztása (diverzifikációja) és más óvintézkedések adnak esélyt, hogy átlag feletti hozamot érjen el a szorgalmas és képzett kisbefektető.

Miben tér el a kriptoelemzés és a részvényelemzés?

A részvényelemzés már sok évtizede létező tudomány, a kriptovaluta-elemzés még gyerekcipőben jár. A részvényelemzők is gyakran tévednek, vagy nem várt események, új információk döntik romba a modelljeiket. A kriptovaluták elemzőinél mindez még gyakoribb. A kriptoszektor iszonyú gyorsan fejlődik és változik, újul, miközben a részvénytársaságok már évszázadok óta léteznek, stabilabb forgatókönyvek szerint fejlődnek.

Ráadásul a részvényelemzők sem képesek koponyánként pár tucat cégnél többet áttekinteni, nyomon követni, kielemezni. Sőt sokan jóval kevesebb részvényt visznek. A Teslával kapcsolatban például naponta érkezik 1-5 új hírecske, és megjelenik róla hetente több tucat analízis, véleménycikk. Ezért vannak elemzők, akik csak az autóiparra vagy azon belül is főként az elektromos autókra, mások csak az energiaszektorra, megint mások esetleg az európai bankokra szakosodtak.

Kriptofarkasok a feneketlen erdőben

Így ne csodálkozzunk, ha például a DeFi, a blokklánc-játékok vagy az NFT-k területén is olyan érzésünk lesz egy idő után, hogy egy hatalmas erdő közepén járunk, amelynek soha nem lesz vége.

Mert nem is lesz vége soha. Örökké tanulni kell.

Lehet, hogy az elemző kielemez egy héten három projektet is (ami nagyon sok egy embernek), de közben hat másik indult el. Ráadásul a múlt hónapban kielemzett tokenek közül ötnél történtek jelentős változtatások, amiket követni kell.

Hogyan lehet mégis sikert elérni? Szakosodni kell. Közösségben, csapatban kell dolgozni. A magányos farkasok ideje valószínűleg lejárt, kivéve talán néhány páratlan szuperzsenit.

Kriptovaluta-elemzés a gyakorlatban

De hogyan is néz ki egy kriptovaluta elemzése? Itt kevesebb a súlya annak, hogy egy adott érme dollárban vett értéke mennyi lehet. Mert kevés ehhez a fogódzó, a számszerűsíthető tényező. Nagyrészt a hype, a felhasználói hangulat, lelkesedés, a jövőbeli ígéret a kérdés. Olyan becslések és várható trendek, amit nem lehet pontosan dollárra átszámolni. Az már siker, ha az irányt jól látja valaki.

Mi a fontos információ?

Vannak tényezők, amelyek a részvénypiacon megvannak, itt azonban értelemszerűen nincsnek, vagy korlátozottan értelmezhetők. Ilyen az osztalék (bár már történnek hasonló nyereségkifizetések egyes projekteknél), vagy a tőkearányos bevétel, saját tőke, saját vagyon. Más meg nagyon fontos tényező, mint az érmék felhasználási módjai, hasznossága, a közösségimédia-aktivitás (hype) a projekt körül, vagy biztonsági kérdések, mint az okosszerződések auditálása. Ilyen a “roadmap”, a fejlesztési terv is.

Mi a kriptovaluta-elemzés információforrása?

Az információ-források is mások, a projektek dokumentációját, valamint Twitter, Discord, Telegram, Github fiókjait kell túrni, az ott megjelenő közleményeket, vitákat olvasni, a közösséget szondázni. De lehet, hogy a legnagyobb többletet, “alfát” egyszerűen az adja, ha sikerül elbeszélgetni egy fejlesztővel. Sok közösség rendez audio-előadásokat, “AMA”-kat, ahol a projekt állásáról beszélgetnek a fejlesztőkkel.

A Simetri elemzési módszere

A Simetri nevű elemzőcég például, amely a hitelminősítőkhöz hasonló betűkkel jelzett értékeléseket (A, B+, B, B-, C+ stb.) oszt ki a kriptovaluták analízisénél, a következő hét tényezőt vizsgálja:

1.  A piaci környezet

Megvizsgálják az egyes blokkláncprojektek piaci lehetőségeit, meghatározzák a növekedési kilátásokat. Megnézik a célpiac méretét, a fogyasztók potenciális számát és a projekt esetleges versenyelőnyeit. Meghatározzák a legközelebbi versenytársakat a blokklánc-szférán belül és kívül is.

2.  Az ökoszisztéma fejlesztése

Úgy látszik, eme szép szakkifejezés alá sikerült besuvasztaniuk a hype-ot, a lelkes közösséget is. A cég leírása szerint a blokkláncprojektek nagymértékben függenek a “hálózati hatásoktól”. Vagyis hiába innovatív egy projekt, ha a közösségben és a piacon alacsony az elfogadottsága.

A dApp-fejlesztések sikeréhez az ökoszisztéma exponenciális növekedésére van szükség – húzzák alá.

Az ökoszisztéma megítéléséhez olyan változókat vesznek figyelembe, mint az aktív címek száma, a támogatók száma, a közösségimédia-jelenlét és a blokkláncon folyó tranzakciók mennyisége. De szerepel itt a decentralizáció szintje és az irányítás (governance) állapota is, vagy a különböző más projektekkel kötött partnerségi megállapodások.

3.  Token economics vagy tokenomics (érmegazdaságtan vagy érmetan)

A tokenomics lényegében az adott kriptovaluta várható keresleti és kínálati viszonyaival foglalkozik. Megnézik, mekkora a projekt piaci kapitalizációja (a piacon levő érmék összértéke), és ez hogy néz ki a versenytársakhoz képest. A kínálati oldalon nagy kérdés, mennyi van belőle és mennyi lesz, mennyit hoznak a jövőben forgalomba.

A másik, keresleti oldalon a lényeg, hogy milyen mozgatórugói lesznek a vásárlásoknak, mekkora a keresleti potenciál és mire lehet használni az adott érmét. Egyáltalán, minden egyéb olyan tényezőt értékelnek, amelyek idővel értéknövekedéshez vezethetnek.

4.  A token teljesítménye

Itt foglalkoznak a múltbeli áralakulással, áringadozással, de azt írják, a kriptovaluta teljesítményét a többi fundamentális tényezőnél valamivel alacsonyabb súllyal értékelik. Az ármozgások, a volumen és a likviditás ugyanis sokszor átmeneti, gyorsan változhat. Itt is foglalkoznak a konkurencia érméivel is, valamint hogy a főbb tőzsdéken mennyire erős, stabil volumenű a kereskedés.

5.  A vezetők és vezető fejlesztők (core team)

Ennél figyelembe veszik a vezetők és a központi fejlesztők (programozók) befolyását az adott projekt kilátásaira. A csapat kompetenciáját és képességeit a megbízatásuk és a projekt kitűzött ambícióinak elemzése alapján értékelik.

Értékelik a szereplők korábbi üzleti és mérnöki sikereit, amennyiben azok bizonyíthatók, megfelelően alátámasztottak. Emellett figyelik a csapat méretét és annak kiegyensúlyozottságát a projekt céljaihoz viszonyítva. Keresik az instabilitás esetleges bizonyítékait. (Több projektet gyengített meg vagy döntött már romba vezető fejlesztők távozása, például a SushiSwap vagy a Solidly az FTM-en.)

6.  A mögöttes technológia

Itt azt értékelik, hogy mennyire jó a technológia és mennyire jól használható (funkcionális) a termék, persze megintcsak főleg a konkurens projektekkel összehasonlítva.

Az ideális projekt releváns technológiai megoldásokkal rendelkezik, betartja a megadott mérföldkő ütemtervet, és következetesen minőségi kódot állít elő – írja a Simetri.

7.  Roadmap (a fejlesztési ütemterv)

A csapat által kitűzött célok, a kezdeti és az ütemterv időben történő megvalósítása döntő fontosságú mutatói annak, hogy a csapat képes-e teljesíteni az ígéreteket – állítják az elemzők. A csapat elszámoltatható lesz a roadmap segítségével a közösség oldaláról.

A felsorolt hét tényezőt külön-külön értékelik, pontszámot osztanak ki nekik, majd ezek átlagolásával adják ki a “rating-et”, minősítést, az említett A, B, C stb. betűkkel és +/- jelekkel.

Ha csak egy dolgot akarsz tudni egy projektről

… valószínűleg tévúton jársz. Amint a fentiekből is kitűnik, nem elég egyetlen tényezőre koncentrálni a kriptovaluta-elemzés során. A legjobb projekt is elhalhat, érméje leértékelődhet, ha nincs körülötte marketing, hype, közösségépítés. Egy elég rossz projekt, üres, de jól hangzó mém-érme, nem működő játék, ronda NFT is lehet nagy nyertes. Legalábbis átmenetileg, ha nagy felhajtás és profi tervezés van mögötte. A legjobb szándékú és profi programozók is lehetnek tök bénák üzletileg. A béna programozók, mekkmesterek munkáit is el lehet adni (legalábbis az első nagy hacker-támadásig). Névtelen, nick mögé bújt programozók is lehetnek sikeresek, de neves és sztárprogramozók is csinálhatnak katasztrófát. (Erre példát említünk lejjebb.)

A chartot sasolni nem elég
Nagggyon-naggyon hasznos a kriptóban az, hogy saját magad ki tudd deríteni, mennyire bízhatsz meg az adott projektben. Sokan sajnos még mindig csak egyetlen faktor alapján döntenek egy projekt életképességéről, például csak a chartokat sasolják egész nap. De közben elfelejtik, hogy az csak egy szűk keresztmetszetet ad és nem feltétlen tükrözi az adott érme/token valós értékét, a cég megbízhatóságát. (Hozzászólás a Discord szerverünkön)

A Tokenomics másképpen

Amint említettük, a kriptovaluta-elemzés még egy kialakulóban levő tudományág, amit az is jelez, hogy mások másképpen csinálják, nincs egyetlen elfogadott módszer. Nat Eliason szakíró például a Tokenomics tudományát szélesebben értelmezi, olyasmit is belevesz, amit a Simetri külön tényezőként tálal. Eliason a következő tényezőket vizsgálja:

1.  Infláció/defláció (kínálati oldal)

Az érmék mennyisége és annak változása.

2.  Disztribúció (kínálati oldal)

Kiknek, milyen mennyiségben, ütemezésben osztották ki a tokeneket?

3.  ROI, azaz megtérülés, hozam (keresleti oldal)

Az érmék lekötésével (staking) milyen bevételhez, hozamhoz juthat a befektető? Megosztja-e a protokoll a bevételeit vagy nyereségét a befektetőkkel valamilyen módon?

4.  Mémek (keresleti oldal)

Hit? Meggyőződés? Mém? Narratíva? Hype? Mindegy, hogyan hívjuk, arról van szó, hogy az emberek mit gondolnak, és miért akar(hat)ják az érmét most és a jövőben.

5.  Játékelmélet (keresleti oldal)

Ebben a mémek és a ROI (return on investment, tőkearányos megtérülés) elemei keverednek a Curve vagy az Olympus modelljei óta. Olyan további, a token hosszú távú megtartását ösztönző tényezőkről van szó, mint a hosszú időre szóló eladási korlátozás (lockup, locking), ami nagyban csökkenti a kínálatot.

Ez a cikk is érdekelhet: Mi az a DeFi, és mennyit lehet vele keresni?

Csináld magad kriptovaluta-elemzés kontra vásárlás

Hogyan lehet ebben a dzsungelben, a Vadnyugaton eligazodni? ha úgy érzed, sehogy, akkor is marad számodra a HODL, azaz vehetsz a legfontosabb “blue chipnek” is nevezett kriptókból, és tarthatod hosszú távon. De ha ennél többre vágysz, akkor javasoljuk, hogy értsd meg: Egyedül nem megy. Még főállásban is nehéz a kriptovaluta-elemzéseket jól csinálni, és sokszor team-ek – vállalatok, elemzőgárdák, műhelyek – csinálják ezt a munkát.

Érdemesebb vagy ezekhez csatlakozni munkatársként, vagy pedig megvenni a profi elemzők kriptovaluta-elemzéseit. Valahogy támaszkodni mások munkáira, hogy ne csináld végig ugyanazt még egyszer, amit már mások, esetleg rosszabbul. De mindenképpen be kell tartani egyéb biztonsági előírásokat, mint a titkos kulcsok kezelése, a diverzifikáció (a kockázat megosztása blokkláncok, kriptoszektorok és projektek között). Felállíthatunk saját szabályokat, például deklarálni, hogy programozói audit nélküli projektbe nem fektetünk. Mások esetleg nickek mögé bújt team-ekkel nem foglalkoznak.

Kapcsolódó cikkünk: Kis pénzzel a kriptobirodalomban – fortélyok és furfangok a kezdéshez

Milyen elemző cégek vannak?

A fizetős kriptodeviza-elemzés eredményeit sajnos elsősorban a nagyobb pénzű befektetők pénztárcájára szabják, az olcsók vagy ingyenesek pedig nem biztos, hogy sokat érnek. Évente sok száz, sőt pár ezer dolláros díjakra biztosan lehet számítani. Komolynak látszó cégek, amelyekkel találkoztunk (részben azonban csak első benyomások alapján, felelősséget nem vállalunk értük):

• Simetri. Borsos, 2000 vagy 3000 dolláros árért kínálják elemzéseiket, napi és heti hírleveleiket, befektetési ötleteiket, kereskedési szignáljaikat. Néhány elemzés azonban ingyen elolvasható a linkelt oldalukon, jó példájaként a fent részletezett módszertannak.
• Messari.io. Egyes adatbázisaik, például tokenek alapadatairól, inflációjáról nyilvánosak, és néhány elemzést is ingyen adnak. (Például itt egy Uniswap analízis.)
• Nansen. Náluk is találni ingyenes olvasnivalókat és hasznos információkat is.
• Baserank.io
• Delphi Digital
• Tokenmetrics

Mielőtt azonban bármit tennénk, érdemes alaposan átnézni, hosszasan olvasgatni a cégek honlapjait, hogy megállapítsuk, hasznosak, szimpatikusak-e. (Vagy hogy eltanuljuk az elemzési módszereiket.) Vagy például rákeresni a keresőben, hogy milyen kritikák, problémák merültek fel eddig az adott céggel kapcsolatban a felhasználók részéről. Van-e valahol szavazás, ügyfélértékelések, mint például a Trustpilot-on?

Ez is érdekelhet: OTP-t vagy bitcoint vegyek? Hat meglepő hasonlóságot találtunk

A Simetri ratingje és a kriptovaluta-elemzés eredményei

A Simetri cég egyébként, amelynek módszertanát részleteztük, szép sikereket ért el 2019-től 2021 végéig, de a medvepiacon sok tippje csúnya véget ért. Több ajánlott érme 90-99 százalékos mínuszba került, bár a portfólió egésze még talán pluszban van. (A Terra is szerepelt az ajánlások között, de mellettük szóljon, hogy a csomag felének nyereséggel való értékesítését javasolták még jóval az összeomlás előtt.) Más elemző cégek is járhatnak hasonló cipőben, de az eredményeiket összehasonlítani nem tudjuk.

A cégnek az említett rating-rendszer alapján adott osztályzatai egyébként nyilvánosak, itt érhetők el. Csak a bitcoin kapta meg náluk a legjobb minősítést, az A-t, B-t viszont rengeteg projektnek ítéltek. Egy részük pedig a jó értékelés ellenére is nagyon nagyot esett a medvepiacon.

Amikor az OSINT becsődöl (pár nagy bukta)

Részben a nyilvános információforrásokból készülő kriptovaluta-elemzések tökéletlenségének jele, részben annak, hogy az emberek nem hallgatnak rájuk, hogy számos felkapott, népszerű, “megbízható” projekt csődölt be csak az idén. Ilyenek voltak például:

1.  A kriotovaluta-elemzés abszolút bukása, a Terra

Erről mindenki hallott, hacsak nem töltötte az utóbbi hónapokat egy lapos kő alatt, ahogy az angolszászok mondják. Hájpolták, imádták, tömegek használták, de azért, ha alaposabban utána olvastál, voltak intő jelek, józan hangok is. Elég szép számmal írták róla az okosabbak cikkei, bejegyzései, hogy fenntarthatatlan (unsustainable) a modell. De nem hallgattak rájuk az emberek, nem hitték el. A tanulságokról lásd: A Terra (LUNA) összeomlása: Mit tanulhatunk az esetből?

2.  A csodás Wonderland vége

A népszerű Wonderland projekt az év elején akkor omlott össze, amikor kiderült, hogy az egyik vezetője tulajdonképen komoly priusszal rendelkező bűnöző. Lásd: Wonderland botrány: a Quadriga szelleme ismét kiszabadult a palackból

3.  Amikor a programozó besokall (Solidly)

Semmi sem biztos ezen a Földön, még egy mégoly elismert sztárfejlesztő is bedilizhet, megunhatja, bedobja a durcát. (Esetleg megszorongathatják, megzsarolhatják, ahogy egyes pletykák szólnak.) André Cronje (Fantom, YFI, Keep3r, Chainlist stb. stb.) egyik napról a másikra visszavonult, benne hagyva a pácban és az árfolyamesésben sok ezer befektetőt és a vadonatúj, agyonhájpolt Solidly projektet. (Korábbi vállalkozásai jókora árfolyamesés mellett ugyan, de túlélték az esetet.)

Lásd: A DeFi szektor egyik ismert fejlesztője otthagyta mind a 25 projektjét

4.  A Bancor friss tanulsága

A Bancor az OPINT szerint igencsak biztonságosnak tűnt, épp az volt a lényege, hogy a DeFi-ző kisbefektetőket megvédje a veszteségek (pontosabban az átmeneti veszteség, IL, azaz impermanent loss) nagy részétől. Ám amikor eljött a Terra-beomlás, és a piac zuhant, a protokoll fennmaradása érdekében a fejlesztők saját érdekeiket tolták előtérbe. Felfüggesztették a befektetőket védő mechanizmust, egyik pillanatról a másikra, felülírva mindent, amit addig hirdettek.

De az is lehet, hogy nem a kriptovaluta-elemzés mondott csődöt ezekben az esetekben. Hanem épp az volt a baj, hogy figyelmen kívül hagyták, vagy nem jól csinálták.

Ez a cikk is érdekelhet: Duplán nyereség kriptózni a dollár/forint árfolyam miatt