A Bitcoin választást kínál – Andreas M. Antonopoulos interjú

Andreas M. Antonopoulos-t a Bitcoin és alternatív digitális eszközök világát követő Olvasóknak nem kell különösképp bemutatni. A brit-görög származású Antonopoulos 2012 óta fáradhatatlanul járja a világot terjesztve a Bitcoin és decentralizált rendszerek ‘igéjét’. Könyvei bestsellernek számítanak nem csak a kriptoközösség tagjai körében, de sokak számára a bébilépéseket jelentik a Bitcoin, Ethereum és internetpénz világában. Antonopoulos-t június 7-én Berlinben, a WeAreDevelopers 2019 konferencián csíptük el egy rövid interjúra.

BitcoinBázis (BB): Elsőként beszéljünk a bányászat állapotáról. A hashráta szinte rekordszintű, a nehézség úgyszintén.

Andreas M. Antonopoulos (AA): Azt hiszem már elérte a rekordot.

BB: Mit gondolsz az ASIC bányászokról és a bányászat iparosodásával kapcsolatban?

AA: Az hiszem ez egy kétélű kard, de többnyire pozitív dolognak tartom.

BB: Miért?

AA: Azért mert az elmúlt két évben több dolog is megváltozott, ami jelentősen felborította a bányászipart. Az egyik dolog, amelyre sok ember nem gondol, hogy az ASIC bányászok fejlődése megtorpant. Ennek az az oka, hogy 40 évnyi számítástechnikai fejlődésen ment keresztül csupán 6 év alatt és ennek eredményeként Moore törvényébe ütközött. Moore törvénye szerint a számítógépek gyorsasága körülbelül kétévente megduplázódik vagy az árak feleződnek. Ez rendkívül gyorsnak tűnik. A bányászat fejlődése viszont évi 1500 százalékos volt az elmúlt 6 évben.

BB: Tehát nincs szükség Monerohoz hasonló implementációkra, mint például az ASIC-rezisztencia bevezetésére?

AA: Az biztos, hogy nem fogjuk az eddigi őrült tempót tapasztalni. Persze bányásziparba való befektetések továbbra is lesznek. A helyzet az, hogy az elmúlt évek rohamos fejlődése során, ha vásároltál egy bányászgépet, az 2-3 hónap múlva már nem sokat ért. Ez azt jelenti, hogy a gyártósorról való lekerülésétől számítva 3 hónapod volt arra, hogy kihasználd a gépet. Tehát nem rakhatod fel egy hajóra és küldheted el az Atlanti-óceán másik felére, hiszen mire az óceán másik felére ér már csak egy ócskavasnak fog számítani. Ha egy bányász infrastruktúrát akartál működtetni, akkor muszáj volt a bányászgépeket gyártó cég 100 kilométeres körzetében csinálnod. Ez megváltozott. Ha ma vásárolsz bányászhardvert az még két év után is jövedelmező.

BB: De a gyártók még mindig új modellekkel rukkolnak elő.

AA: De nem olyan sűrűn és az új modellek nem százötvenszer gyorsabbak, mint az előzőek. Egy kicsivel gyorsabbak, úgy 20-30 százalékkal.

BB: Tehát a hatékonyság javulás külső tényezőktől fog származni? Mint például a villamosenergia ára, megújuló energiák stb.

AA: Igen. Villamosenergia költségek, működési költségek, logisztikai hatékonyság, tőkehasználat hatékonyság és hasonlók. Mind ezek a tényezők egy sokkal kompetitívebb iparágat eredményeznek. A másik dolog pedig az, hogy az ipar egyik legnagyobb játékosa egy hatalmas hibát követett el, ami körülbelül fél milliárd dollárjába került.

BB: A Bitmainre gondolsz?

AA: Igen, a Bitmainre. Néhány kockázatos befektetés és elszámolás rengeteg pénzükbe került. Ilyen dolgok megtörténnek egy olyan iparágban, ahol ilyen magas szintű verseny folyik. Az elmúlt évek legnagyobb bányászcégeinek legtöbbje mára már eltűnt. Még a nevükre sem emlékszenek. Ez egy rettentően versenyképes játék. Most nézzük a dolog másik oldalát. Igaz, hogy létezik valamilyen szintű centralizáció a bányászatban, viszont az ASIC bányászok lehetővé tették a bitcoin számára, hogy létrehozza a világ valaha létezett legszilárdabb biztonsági rendszerét.

BB: Szerinted az ASIC bányászok akár más területen is használhatók?

AA: Nem, semmi másra nem használhatók. Ez arra kényszeríti a résztvevőket, hogy egyetlen dologba fektessenek bele. A bitcoin bányászatba. Ez azt jelenti, hogy ha meg akarod támadni a rendszert, akkor szintén bitcoin bányászatba kell fektetned és ez hatalmas befektetés. Minél drágább a befektetés, annál biztonságosabb a rendszer. A bitcoin infrastruktúrájától jelenleg nincs biztonságosabb.

BB: Látsz arra esélyt, hogy a jövőben országok is bányászatba fektessenek vagy akár egész régiók?

AA: Ezt nehéz előre látni. Jelenleg egyetlen államhatalom sem vesz részt benne és egyidejűleg nem is tudják megtámadni a rendszert, hiszen az rendkívül drága és eredménytelen lenne.

BB: Úgy értem a bányászattal járó nyereségek miatt.

AA: Esetleg egy kisebb állam. Viszont a bányászatba való befektetés nagyon kockázatos és ha nincs tapasztalatod vagy valamiféle előnyöd a hardverek vagy olcsó energiaforrások terén, akkor nincs semmi értelme. Jobban járnál, ha egyszerűen bitcoint vennél. Sok ember kipróbálta már ezt és rájött, hogy bitcoinba fektetni nyereségesebb, mint a befektetések legtöbbje. Kína egyike azon kevés országoknak, ahol van lehetőség arra, hogy ez országos szinten jó befektetés legyen. Rendelkeznek olcsó és kihasználatlan árammal, élen járnak a gyártásban és jelenleg is nagyban folyik a bányászás. Tehát az ország jól profitálna egy ilyen befektetésből. Sajnos a kulturális normák annyira messze állnak az ilyesmitől, hogy meglepne, ha megtenné ezt a lépést az ország. Majd meglátjuk. Úgy értem, inkább betiltották mint sem, hogy fektessenek bele.

BB: Beszéljünk egy kicsit a második rétegű protokollokról. Nem gondolod azt, hogy a Lightning kicsit túlhájpolt.

AA: Tényleg? Szerintem alulhájpolt. Szerintem az emberek még a képességeinek egy harmadát sem értették meg teljesen. Tehát az eddigi legderűlátóbb elemzésektől is háromszor nagyobb potenciált látok benne.

BB: És szerinted hány év kell majd, hogy elérje teljes potenciálját?

AA: Ezt nem tudom megmondani, viszont ami lenyűgözött az a technológia fejlődésének sebessége. Az előző évben eljutottunk egy kísérleti fázisban lévő mainnettől egy virágzó hálózatig, amely rendkívül hatékonyan tud fizetéseket feldolgozni a hálózat infrastruktúráján belül. Egyelőre még nem rendelkezik alkalmazásokkal, tárcákkal és felhasználói felülettel, amelyeket megkönnyítik az emberek számára a használatát. Igazából a 2012-es mobil bitcoin tárcák állapotára emlékeztet a helyzet. Valószínű, hogy szükség van még pár évre mire az emberek napi szinten tudják használni a Lightningot. Viszont a helyzet az, hogy a bitcoin rendkívül konzervatívan fejlődik. Az alap protokoll muszáj, hogy konzervatívan fejlődjön. A Lightningot viszont ez nem korlátozza. A Lightning nem a konszenzus szabályok szerint működik. A Lightning használja a konszenzus szabályokat, hogy biztonságos legyen, de a többi az applikáció szintjén megy végbe. A blokkláncról való lekapcsolódás lehetővé teszi a konszenzus nélküli fejlesztéseket. Ez azt jelenti, hogy különböző vállalatok a Lightningon belül különböző protokoll fejlesztéseket vihetnek végbe a többiek beleegyezése nélkül. Ez rengeteg újításhoz vezetett. Tehát az Lightningon belüli újítások üteme inkább az Ethereumon belüli újításokhoz hasonlítható mintsem a Bitcoin blokkláncához. Szerintem az emberek meg fognak lepődni milyen gyorsan fejlődnek majd a dolgok.

BB: Léteznek konkurens méretezhetőség protokollok is.

AA: De a Lightning nem csak a méretezhetőség protokoll. Szerintem hiba csak így tekinteni rá. Ennél sokkal több. Fizetési és mikrofizetési protokoll, biztonsági protokoll, méretezhetőség protokoll és sok szempontból használati felület protokoll is. A Lightning lehetővé teszi számunkra, hogy egyszerre két akadályt is áthidaljunk. Az első a fizetések összege. Elkezdhetünk nagyon apró összegekről is beszélni. Nem csak mikrofizetésekről, de akár nanofizetésekről is. A másik dolog pedig az idő. A Lightninggal másodpercenkénti vagy akár miliszekundumonkénti tranzakciókról is beszélhetünk. Tehát amikor áttörjük az összeg és idő korlátot, nanotranzakciók miliszekundumok alatt, akkor egy teljesen új alkalmazási terület fog elénk tárulni.

BB: Mit gondolsz a gyorsaságra és skálázhatóságra építő altcoinokról? A NEO és az IOTA szintén gyors tranzakciókat kínálnak. Lényegében a Lightningnak velük kell felvennie majd a versenyt.

AA: Nem igazán. Más a kompromisszum. Rengeteg rendszer próbálta már megoldani a méretezhetőség problémáját különböző kompromisszumokkal. A helyzet az, hogy kettőt választhatsz a biztonság, a méretezhetőség és a decentralizáció közül. Mindhárom egyszerre nem megy. Ha valaki azt mondja neked, hogy megoldotta a méretezhetőség problémáját, fel kell tenned a kérdést, hogy mit áldoztak fel érte a másik kettő közül. A Lightning viszont megoldja a méretezhetőséget a biztonság és a decentralizáció feláldozása nélkül. Ezt úgy oldja meg, hogy a decentralizáció és a biztonság problémáját a bitcoin protokolljára bízza. Ráadásul kihasználja a bitcoin óriási likviditását, tíz éve biztonságos infrastruktúráját és a tényt, hogy rengeteg alkalmazási területe van. Tehát nem hiszem, hogy ezzel bármi is versenyezni tud.

BB: Mi a véleményed a Taprootról és a CoinJoinról?

AA: Tehát a Schnorr, a Taproot és a Tapscript egyszerre lettek javasolva, mint a SegWit második bővítménye. Ez a három technológia kombinációja óriási hatással van az adatbiztonságra és az adatbiztonság azon részét oldják meg, amelyet a CoinJoin nem tud. A CoinJoin túl sokat árul el arról a tényről, hogy a CoinJoint használod. A Taproot, a Schnorr és a Tapscript lehetővé teszi számodra az adatbiztonságot anélkül, hogy elárulná azt a tényt, hogy használod. A technológiákat persze kombinálni is tudod. Egyesíteni tudod a CoinJoint új technológiákkal is, amely más adatbiztonság protokollokat is hatékonyabbá tud tenni. A Lightning hálózatot is hatékonyabbá teszi, amely lehetővé teszi a Lightningnak, hogy még nagyobb adatbiztonságot biztosítson a saját hálózatán belül. Mind ezek remek biztonsági protokollok. Nagyon örülök, hogy ilyen irányba haladnak a dolgok. Vannak emberek, akik ezzel nem értenek egyet, viszont az a jó dolog a forkokban, hogy mindenkinek lehet saját blokklánca. Mindenki létrehozhat magának egy blokkláncot, hogy kipróbálja a saját ötleteit, és aztán a piac eldönti, hogy melyik az igazi.

BB: Most egy kicsit a közösségről és a szereplőkről. Mit gondolsz a forkokról, Bitcoin Cashről, Craig Wrightról, Roger Verről és a feudális állapotokról ami például a Twittert jellemzi?

AA: Nem szoktam emberekről beszélni, csak technológiákról és projektekről. Csupán azért, mert szerintem emberekről beszélni kevésbé érdekes. Pletyka. Tehát az alapvető nézeteltérés abból eredt, hogy milyen irányba vigyék a bitcoin méretezhetőség protokollját. Ez a nézeteltérés szerintem inkább arról szólt, hogy ki hozza meg ezt a döntést, mintsem magáról a technológiáról. A fork viszont bebizonyította, hogy senkinek sincs hatalma meghozni ezt a döntést. A bitcoin rendszerében egy nagyon erős konszenzus alapú algoritmus létezik. Ha senki sem tud dönteni, akkor a rendszer változatlan marad. A hard fork és a soft fork közötti különbség ütközik a konszenzus dinamikájával. Ha soft forkot csinálsz, ahol önkéntes alapon döntheti el mindenki, hogy részt vesz-e benne vagy sem, akkor változtathatsz, viszont nem biztos, hogy bárki is követni fog. Ha hard forkot csinálsz és senki sem ért veled egyet, akkor igazából kettéosztod a hálózatot. Ez teljesen rendben van, hiszen mindenkinek megadja a lehetőséget, hogy saját véleménye legyen arról merre is tart a dolog. Senki sem tudja ráerőszakolni másra az akaratát. Az egyetlen kérdés az, hogy melyik is az igazi Bitcoin, és a válasz nagyon egyszerű. Az igazi Bitcoin az, amelyikről te úgy gondolod, hogy az igazi Bitcoin. Természetesen a piac az egyik projektnek nagyobb szerepet adhat, mint a másiknak, de végső soron ezt mindenki maga dönti el. Tehát az én véleményem szerint az igazi Bitcoin azok a konszenzusra vonatkozó szabályok, amelyek szerint a node-omat futtatom. Igazából nem is kell egyet választanom, hiszen mindkettőt is futtathatom.

BB: Tehát ez nem ideológia kérdése. A Bitcoin Cash inkább fizetőeszköz a Bitcoin pedig inkább értékhordozó.

AA: Nem hiszem, hogy megválaszoltuk azt a kérdést, hogy melyik számít értékhordozónak és melyik fizetőeszköznek. Úgy gondolom, hogy egy rendszer érettségének különböző szakaszaiban a piac dönti el, hogy az adott pillanatban mi a legjobb felhasználási módja. A piac dönti el, hogy jelenleg értékhordozó vagy inkább fizetőeszköz. Ez idővel változhat. Persze a kettő nem zárja ki egymást. Egy rendszer lehet értékhordozó és fizetőeszköz is egyidejűleg. Például az arany szörnyű fizetőeszköz. Ettől függetlenül viszont rendkívül értékes. Attól, hogy az aranyat nem használják fizetőeszközként még nem jelenti azt, hogy nem lehet alkalmazni más területen. Tehát nem válaszoltuk meg ezt a kérdést és még korai is választ adni. A piac akármikor megváltoztathatja egy projekt alkalmazási területét. Ráadásul ezek a protokollok folyamatosan változnak. Új alkalmazási területek is előbukkanhatnak. A BCH és a BSV is folyamatosan protokoll változásokat implementálnak, hogy új alkalmazási területeket találjanak. A bitcoin úgyszintén. Ez a verseny még nem fejeződött be és szükség is van egy egészséges versenyzésre. A piacra bízzuk a verseny eredményét. Senki sem tudja másnak megmondani, hogy mi is a bitcoin. Mindannyian magunk választunk. Engem csak az érdekel, hogy legyen választási lehetőségem és, hogy élhessek is ezzel a lehetőséggel. Persze nem kell az én példám követni.

BB: Tehát például a szabályozó szerveknek nincs semmi szerepük és nem lesz beleszólásuk a jövőben a Bitcoin fejlődésébe?

AA: Szerintem nagy jelentőségük van. Akár csatlakozhatnának is hozzánk. Bitcoinba is fektethetnek, node-okat is futtathatnak. Ez egy nyitott rendszer. Mindenki segítségét szívesen várjuk. Persze egy ország sem tudja átvenni a rendszert és nem tudják másoknak megmondani hogyan használják a rendszert. Nem tudják az emberek szoftvereken keresztüli kinyilvánulásaikat. Az a gond a szabályozó szervekkel, hogy főként a pénzt szabályozzák egy adott országon belül. A gond az, hogy a bitcoin nem pénz, hanem szoftver, amely pénzként használható. A szoftverekre viszont jellemző, hogy nincsenek szigorú szabályzás alá vetve. Ennek az egyik oka az, hogy a szoftverek a szólásszabadság egyik kifejezésmódja és a szólásszabadságot rendkívül nagyra értékeljük. A másik probléma pedig az, hogy a bitcoin világszintű. Egy globális dolgot nem tudsz lokális szinten szabályozni.

BB: Tehát a G20 nem dönthet úgy, hogy elkezdi szabályozni az ökoszisztémát? Jelenleg egy globális szintű szabályzáson dolgoznak a blokklánc technológiát illetően.

AA: A protokollra semmilyen hatásuk nem lehet. Szabályozhatják a bankokat és a tőzsdéket, viszont a protokollt nem tudják megváltoztatni. Nem tudják megállítani az embereket abban, hogy programokat írjanak.

BB: És a tőzsdéket? Például ha valaki első alkalommal szeretne Bitcoint vásárolni és a tőzsdék szabályozva lennének?

AA: Igen, a tőzsdéket szabályozhatják. Igazából nem nagyon tiltakoznék ez ellen. Én inkább azt szeretném, ha az emberek megdolgoznának a bitcoinért mintsem, hogy megvegyék. Ezt már nem tudják szabályozni. Például ha egy fodrász bitcoinért cserébe dolgozna. Hogyan lehetne ezt szabályozni? Hogyan szabályzol egy piacot, ahol az emberek értéket cserélnek egymással? Ezt még senkinek sem sikerült szabályozni. Hacsak az országok nem veszik el tőlünk minden szabadságunkat, nem hiszem, hogy szabályozni lehetne.

BB: Kering egy Reddit bejegyzés a Bitcoin jövőjét illetően. Abban a jövőben a bitcoin egy disztópikus rémálommá válik, ahol a bitcoin világpénzzé válik, pár szatosiból meg lehet ebédelni egy étteremben, viszont a forgalomban lévő készlet többsége néhány entitás kezében koncentrálódik? Nem gondolod, hogy a grandiózus terv egy világpénzre nem várt forgatókönyvbe torkollik?

AA: Itt abba kell belegondolni, hogy mit is kínál a bitcoin. Egy választást. Ha akarsz részt vehetsz benne, ha nem, nem. Attól a pillanattól kezdve, amikor ez a választási lehetőség megszűnik, az embereknek mást kellene választaniuk. Ha a bitcoin megszűnik önkéntes részvételen alapuló rendszernek lenni, akkor az emberek el kell, hogy adják és keresniük kell egy önkéntes részvételen alapuló rendszert. A bitcoin, mint globális valuta csak a szabályozó szervek és központi bankok képzeletében létezik. A bitcoint nem monopóliumra törekszik, hanem annak megtörésére. Tehát az az elképzelés, hogy a bitcoint kötelező legyen egyszerűen nevetséges. Éppen ezért nem vagyok bitcoin maximalista. Szerintem kizárólag egy valuta létezése csupán annyira egészséges, mint egyetlen egy nyelv, vallás, államberendezés, párt vagy vezető. Számomra a bitcoin egy választást képvisel. Mindenkinek joga van azt a digitális valutát használnia, amelyik neki éppen megfelel. Nem rég még csupán 190 nemzeti pénznem létezett. Ma viszont több ezer digitális pénznem közül tudunk választani. Ez a szám a jövőben csak növekedni fog, még egy nap akár százezer digitális valuta fog párhuzamosan létezni. Szerintem nem egy valutára való szűkülés felé haladunk, inkább az ellenkezője.