Most büntetik csak igazán a készpénzfelvételt

Miközben szörnyülködtek az olvasók, ha azt olvasták, hogy egy afrikai országban 5-10 százalékos díjat vetettek ki a készpénzfelvételre, belegondoltak-e abba vajon, hogy Magyarországon mi a helyzet? Nem jobb, csak más. Itt is, ott is van olyan alapösszeg, amit nem büntetnek, nálunk viszont az átutalásokat is szankcionálják. (Véleménycikk.)

A tavalyi év végének egyik legolvasottabb cikke arról szólt oldalunkon, hogy hogyan büntetik a készpénzfelvételt – Nigériában. Nyilván ebben a címadás is szerepet játszott, sokan esetleg megijedtek, hogy Magyarországon vezettek be valamiféle új sarcot. De a cikknek mindenképp bőven volt és van áthallása a magyar viszonyokra.

Lásd: Eljutottunk ide is: büntetik a készpénzfelvételt

Magyarországon ugyanis már nagyjából egy évtizede büntetik a készpénzfelvételt az úgynevezett tranzakciós illeték – valójában nem illeték, hanem adó – kivetésén keresztül. Sokan talán már annyira megszoktuk, hogy fel sem tűnik. Ráadásul tavaly nyáron még feljebb is srófoltak rajta, kiterjesztették például az értékpapír-vásárlásokra. Kivéve a gyevi bírót, az Államkincstárra ugyanis ez nem vonatkozik, ahogy a kamatadó sem az állampapírokra.

Egy ujjad vágják le, nem az egész kezed

A készpénzfelvételt így jelenleg 0,6 százalék illeték terheli, ami eléggé durva. Durva például a bankok eredetileg egy-három ezrelékes tranzakciós költségeihez képest, ha valaki még emlékszik azokra az időkre. Ahhoz képest is durva, hogy a mi pénzünk a miénk, és úgy gondolná az ember, hogy ne kelljen már ahhoz fizetnie, hogy a saját tulajdonát elérhesse, használhassa.

A magánszemélyeket öt százalékos, a vállalkozásokat pedig tíz százalékos különdíjjal sújtják a határértékek feletti összegek felvétele esetén Nigériában.

Oké, a nigériai öt meg tíz százalékos díj sokkal durvább. De kit vigasztal az, amikor egy ujját levágták, hogy a szomszédnak az egész keze lett oda? Másrészt pedig Nigériában napi 45 dollár felvétele büntetődíj-mentes (ami mintegy 16 ezer forint jelenleg), nálunk meg havi 150 ezer forintra van ilyen könnyítés. Csakhogy így a nigériai “ingyenes” keret sokkal magasabb, mint a magyar, még akkor is, ha macerás naponta kivenni 45-45 dollárokat. (A magyar keretösszeg meg mindig csak egy bankban érvényes.)

Itthon nemcsak a készpénzfelvételt adóztatják

Legalább ilyen szomorú, hogy nálunk az átutalásokra is van tranzakciós illeték, mintha bizony azt is büntetni akarnák (0,3 százalék). Kivéve a legkisebb, 20 ezer forint alatti tételeket, valamint a legnagyobb, 3 333 333,3 forint feletti részeket. (Ez úgy jön ki, hogy az illetéknek van egy tízezer forintos felső határa.) Szóval a saját tulajdonomat nem mozgathatom bankok között sem jelentős büntetés nélkül. Különösen súlyos ez, mivel alig fizetnek kamatot a betétekre a legtöbb pénzintézetnél.

Bármerre mozdulsz, levesznek.

Te fizetsz azért, hogy őrizzék a pénzedet és mozgathasd. Miközben az infláció magas (24,5 százalék), és az érintetlen pénz is folyton elértéktelenedik.

Ábra: A forgalomban levő készpénz. Forrás: MNB
Ábra: A forgalomban levő készpénz. Forrás: MNB

Az MNB adatai szerint a hazai tranzakciós adó kivetése utáni években a háztartások kiadásainak 18 százalékáról 30 százalékára nőtt a forgalomban levő készpénz értéke. Valószínűleg a feketegazdaság súlya is nőtt, elég csak a kártyánkat lobogtatni egy piacon, meglátod, mindjárt húzni fogja a száját egy csomó eladó…

Nem Nigéria az elrettentő példa itt, hanem Magyarország.

Mindez azt eredményezi, hogy a pénz digitalizálódása helyett az emberek lehetőleg be sem teszik a bankba, mert akkor legalább nem kerül semmibe. Előnyben részesítik a készpénzfizetést, legyen szó magánemberek egymás közötti tranzakcióiról, szürkemunkáról, vagy a kiskereskedőkről. Egy lépést előre, két lépést hátra, avagy vissza a középkorba.

A kriptók igenis olcsóbbak

Megoldást jelenthet e a kriptodeviza? Igen is, meg nem is. Ha a pénzemet kriptodevizába szeretném fektetni, a bankrendszer átutalási díjai, tranzakciós költségei biztosan legalább fél százalékot elvisznek, plusz a devizaátváltás költségei is egy-két százalékot tesznek ki. Majd jön a kriptodeviza-tőzsde vagy kriptodeviza-váltó költsége. Ez így összesen simán lehet két-három százalék, esetleg kevesebb, de több is. Itt is sokkal jobban járok, ha egy havertól vásárolok, bár minél kevésbé haverom az illető, annál kockázatosabbá válhat a tranzakció. (Mint régen az utcai pénzváltás.)

Ha viszont már a kriptodeviza-szférában van a pénzem, nagyon olcsó tud lenni. Egy Bitcoin Lightning Network átutalás csak pár dollárcentbe kerül, hasonlóan olcsón meg lehet úszni egy litecoin, bitcoin cash vagy többféle Ethereum második rétegű (layer 2) rendszeren a pénzküldéseket. (Polygon, Arbitrum stb.) Az ezreléknek is csak egy kis részéből lehet tranzakciókat lebonyolítani, miközben néhány másodperc, maximum 1-2 perc az átfutási idő.

Ki itt a fejlődő ország?

Csak találj olyat, akinek így lehet fizetni, ez még a nagy probléma. De ha a kriptó elterjed, eljöhet egy inflexiós pont, egy katarzis, amikor átbillen a mérleg, megtörik valami. Sok olyan véleményt lehetett mostanában olvasni, hogy a kriptodeviza-fizetések elsősorban a feltörekvő piacokon fognak jobban előretörni, ahol a bankrendszer rosszul működik vagy megfizethetetlen a polgárok számára.

Minden adóforintra szükségük van. (Pixabay.com)
Minden adóforintra szükségük van. (Pixabay.com)

Ha azonban sikerül eléggé könnyen kezelhető, eközben olcsó és biztonságos megoldásokat kifejleszteni a kriptós fizetésekre, akkor költségoldalról a fejlett országok bankrendszere is kerülendővé válhat az átlagpolgár számára. Ezen belül pedig a félig fejlett Magyarország különösen a frontvonalban lehet az említett büntetőadók tömege miatt, amik a pénzforgalmat terhelik.

De a politikusok ötlettára kifogyhatatlan, lehet, hogy akkor majd kapuadót vagy füstadót fognak bevezetni.

Addig is érdemes lehet a kriptodevizákkal kísérletezni, használatukat gyakorolni, akárcsak kis tételben is. Egyes tranzakcióknál pedig kiutat jelenthetnek a fintech-alkalmazások, mint a Revolut, amelyekre egyelőre nem sikerült kivetni a magyar tranzakciós sarcot (pedig biztosan nagyon szeretnék már).

Kapcsolódó cikkeink:

Címlapkép forrása: Pixabay.com