Hogy megy a kriptovaluta öröklése? Mi lesz a bitcoinoddal, ha meghalsz?

A kriptovaluta öröklésének problémájával még kevesen foglalkoznak, de ahogy az első bitcoin-nemzedékek idősödnek, egyre fontosabbá válik. Ám ez nem választható el a kriptovalutáink napi szintű biztonságos tárolásának problémájától sem. Cikkünkből az is sokat tanulhat, aki nem akar örökösödéssel foglalkozni, de nyugodtan szeretne aludni, biztonságban akarja tudni a vagyonát. 

Mindenkinek lesz egyszer örököse, de ez a cikk nemcsak a kriptovaluta örökléséről szól, hanem az érmék biztonságos tárolásáról is. De kezdjük egy sztorival. Hol volt, hol nem volt… egy Matthew Mellon nevű amerikai befektető, a hasonló nevű patinás Bank of Mellon New York alapítójának egyik leszármazottja. Az úr kétmillió dollárt fektetett jórészt XRP érmékbe, nagyon jókor, így vagyona később elérte az egymilliárd dollárt is.

1. Rész: Mi szükséges a kriptovaluta örökléséhez?

A nagy dilemma

Ám idő közben hirtelen elhunyt. Az XRP-ket életében offline számlákon (cold wallets), az ezekhez való hozzáférési információkat, kódokat pedig titkos banki széfekben rejtette el, az USA-ban szétszórva. De anélkül, hogy közölte volna hozzátartozóival, mely bankokban, mely széfekben. Úgy tudni, hogy vagyona azóta is hozzáférhetetlen.

Ez a történet rávilágít az alapproblémára. Ahhoz, hogy a kriptovaluta-vagyonod biztonságban legyen, nagyon szigorú előírásokat kell betartani, komoly biztonsági szabályokat kell követni. (Valahogy úgy, mint Matthew Mellon.) Ahhoz azonban, hogy a kriptovaluta öröklés lehetséges legyen, a titkos információk egy részét meg kell osztani másokkal, hozzáférhetővé kell tenni valahogy.

A letétkezelt és a nem letétkezelt kriptovaluta öröklése

A következő nagy kérdés a kriptovaluták kezelésénél, hogy a kriptodeviza-vagyon milyen számlákon van, hol, hogyan őrzik. A két fontos forma a letétkezelt (letéti őrzésben levő, custodial) és a decentralizált, semmilyen külső fél által nem őrzött, nem letétkezelt (non-custodial) kriptók. Az utóbbi pontosabban azt jelenti, hogy a tulajdonos saját maga őrzi ezeket a blokkláncon, a megfelelő kódok kezelésével (self-custodial őrzési forma).

Lásd még: Letétkezelő és nem letétkezelő tárcák: mi a különbség?

A letétkezelésben levő kriptovaluták öröklése

Azok a kriptovaluták, amelyek valamely centralizált intézménynél (kriptotőzsdén, banknál, fintech-cégnél, neobanknál, vállalatnál stb.) vannak letétben, elvileg hasonlóképpen örökölhetők, mint a bankszámlák vagy értékpapírszámlák. Vagyis a megfelelő hagyatéki dokumentumok birtokában az örökösök felkeresik a céget, és bejelentik igényüket. Bürokratikus, vélhetően lassú, de a hagyományos jogi és pénzügyi szférában jól ismert, bejáratott módszerek ezek.

Érvek a kriptotőzsdéken történő tárolás ellen

A bökkenő az, hogy bár a kriptovaluták öröklése így könnyebb, ezeknél az intézményeknél nem javasolt a kriptovaluták nagyobb mennyiségben vagy hosszabb ideig történő tárolása. A múltban számos hackertámadás és csőd mutatta meg, mennyire igaz ez. (A korábbi években kriptotőzsdék sorát hekkelték meg, 2022-ben pedig itt volt a májusi Celsius-csődhullám, mint elrettentő példa.)

Nem a te kulcsod, nem a te kriptód – tartja a mondás.

Így ha kriptodeviza-tulajdonos (azaz potenciális örökhagyó) vagy és sok pénzt tartasz ilyen centralizált, letétkezelt számlákon, lehet, hogy itt az ideje egy decentraliztált megoldást is találni mellé. Ha pedig örökölsz, szintén hamar más tárolási megoldást érdekes keresni.

Főleg, ha a szóban förgó cég kicsi, távoli vagy kevéssé ismert. Abban nem lehetünk biztosak, amíg utána nem jártunk, hogy egy hagyatéki eljárást hogyan lehet lefolytatni egy, az USA-ban, Ázsiában vagy valamely egzotikus szigeten székelő kriptovaluta-vállalkozás esetében. A nagyoknál (mint a Binance tőzsde) már vannak erre bejáratott megoldások, de másutt kérdéses.

Az ETN-ekben, ETF-ekben levő kriptodeviza öröklése

ETN, ETF, certifikát, ETP, trust – különböző befektetési alapok, kötvényszerű és részvényszerű értékpapírok léteznek, amelyek kriptovalutákat tartalmaznak. Ezeken keresztül a kriptovaluták öröklése szintén viszonylag egyszerűbb, a hagyományos pénzügyi rendszerben megszokottnak megfelelő. (A részvények, kötvények esetében követendő eljárással egyezik meg.) Az ilyen értékpapírok bankoknál, brókercégeknél vannak, értékpapírszámlákon.

Más kérdés, hogy az ilyen “értékpapírosított kriptók” milyen hátrányokkal járnak. Általában 1,5-3,0 százalékos éves vagyonkezelési díjra, brókerjutalékokra, értékpapírszámla-vezetési díjakra, a tőzsdei vételi és eladási árfolyamok közötti különbségre és a vagyonkezelő, letétkezelő cégek csődkockázatára is kell számítani.

De bármilyen cégnél, intézménynél is tartasz kriptovalutákat vagy azokra szóló értékpapírokat, ne felejtsd el erről tájékoztatni a hozzátartozókat is. Így legalább tudják majd, mit keressenek, ha veled történik valami.

A decentralizált, nem letétkezelt kriptovaluta öröklése

A decentralizált, nem letétkezelt kriptovaluták azok, amelyeket bármiféle intézmény közreműködése nélkül a blokkláncon őriznek. A tulajdonosuk maga “letétkezeli” ezeket, így e kriptovaluta öröklése is egyedül rajta múlik. Lényegében azon, hogy ki, mikor, hogyan jut hozzá a számlák feletti rendelkezést biztosító titkos kulcsokhoz.

Tucatnyi módszer is létezhet az átörökítésre

Bár ezek a titkos kulcsok a felületes szemlélő számára tárgyaknak tűnnek, mint a Ledger, Trezor eszközök, papírra nyomtatott kódok (paper wallet), nem azok. Valójában mindig információkról, jelsorozatokról van szó, amelyek sokszorosíthatók, másolhatók. Ami jó, ha biztonsági másolatot akarunk készíteni róluk. Viszont a vagyon elvesztését eredményezheti, ha rossz kezekben végzik.

A kriptovaluták átörökítésére számos módszert találtunk, de végső soron mind ugyanazon alapul.

A titkos kódoknak szükség esetén el kell jutniuk az örökösökhöz, de nem szabad eljutniuk senki máshoz.

Ezeket az ötleteket azok is hasznosnak találhatják, akik általában a biztonságos kriptovaluta-tárolásról szeretnének többet tudni.

A kriptovaluták örökítésének kilenc módszere röviden:

1. Egyszerűen megosztod a kulcsokat az örökösökkel.
2. A kulcsaid letétbe helyezed valahol.
3. A kulcsokat elrejted valahol.
4. A kódokat töredékesen, több részre elosztva közlöd az érintettekkel.
5. Multisig hitelesítést használsz.
6. Digitális időzárak a felhőben, online adattárolók.
7. Megtanuljátok a kódot.
8. Kriptodevizák öröklése speciális szolgáltatókon keresztül.
9. Közösségi pénztárca-visszaállítás.

A saját kezelésű kriptovaluta örökítéséről részletesebben

1. Egyszerűen megosztod a kulcsokat az örökösökkel

Úgy is nevezhetjük, hogy Hal Finney-módszer. Satoshi Nakamoto, a bitcoin feltalálójának egyik első harcostársa ugyanis, amikor kiderült, mennyire súlyos beteg, ezt tette. Teljesen megbízott a gyerekeiben, akik a számítástechnikában is jártasak voltak, így szimplán megosztotta velük a kulcsokat.

Ha megbízunk bennük, és abban is, hogy tudnak rájuk vigyázni, akkor egyszerűen átadhatjuk a megfelelő kulcsok egy példányát. Így kevés dolgunk van a kriptovaluták öröklése terén. (De persze nő annak valószínűsége, hogy valamilyen baleset történik, például egy betörő elviszi a felírt adatsort valakitől.)

2. A kulcsaid másolatát letétbe helyezed

Leginkább egy banki széfben érdemes ezt megtenni, de a bank nevét azért feltétlen közöld a hozzátartozókkal. (Lásd Matthew Mellon esetét a cikk  elején.) Persze a banki széf sem teljesen kockázatmentes. Például ha nem fizetik a díját, akkor a bank a széfet egy idő után kiürítheti, és valaki megszerezheti a kódokat. Elvileg oda is betörhetnek, ahogy filmekben láthatjuk, bár ennek talán kicsi a valószínűsége.

A harmincas évek Amerikájából az a hír járta, hogy a kormány ki is nyittatta a banki széfeket, hogy aranyat kobozzon el, méghozzá tömegesen. Ez azonban a Wikipedia szerint csak egy átverés (hoax). Akinek sok pénze van, annak talán Svájcban érdemes széfet nyitnia, biztosan nagyobb biztonságban vannak ott a páncélfiókok, mint sok más országban.

A banki megoldás azonban egyben költséges is, legalább havi 3-4 ezer forint Magyarországon ez a szolgáltatás, de több helyen már inkább 5-7 ezer. (A legkisebb is elég.) Elvileg lehetséges lenne a kulcsokat ügyvédi, közjegyzői letétben is elhelyezni, de ez alighanem szintén plusz kockázatokat visz a rendszerbe. Lezárt, lepecsételt borítékban a 21. században? Mitől véd ez valójában? A kriptovaluták biztonsága teljesen máson, matematikai eljárásokon, feltörhetetlen titkosításon alapul.

3. A kulcsokat elrejted valahol

A kriptovaluták öröklésének eléggé ósdi módja, éjfélkor a kertben ásogató, idegesen a háta mögé tekintgető gazdag ember, széfeket feszegető betörők, telihold, vészjósló horrorfilm-zene juthat eszünkbe róla. A kulcsokat elvileg elrejtheted valahol az ingatlanodon, lakásszéfben, pincében, padláson, a diófa alatt egy ládában és még sok más helyen. Lebetonozhatod például a garázs padlója alá.

Egyik sem tűnik túl biztonságosnak, még akkor sem, ha mindegyik örökösben egyformán megbízol. A kertben kiáshatja valaki, a házban betörés, tűz, csőtörés okozhat kárt stb.

4. A kódokat darabokban osztod meg az örökösökkel

A kódokat töredékesen megosztó módszer lényege, hogy a kriptovaluták örökléséhez hozzáférést engedő jelsorozatot darabokra vágod. Például három részletre, amelyekből kettő kell ahhoz, hogy a 24 szóból álló kulcsot össze tudja valaki rakni. (Mert redundáns, vagyis átfedések vannak benne. Lásd a képet, amely valamikor a Steemit.com-on jelent meg, de később törölték.)

A módszer előnye, hogy ha például három háztartásban van szétszórva a három űrlap, akkor egyet akár el is vihet a betörő, vagy a szökőár, bármi, mert elég belőle kettő. A bűnöző viszont nem tud mit kezdeni azzal az eggyel. Viszont hátrány, hogy ha például három örökös van, elvileg kettő összefoghat és kisemmizheti a harmadikat (vagy téged).

Frissítés: A titokmegosztás tudománya

Ennek a “darabolós módszernek” az elméleti háttere is egy régi kriptográfiai (rejtjelezés-tudományi) módszer, algoritmus – derült ki egy olvasónk hozzászólásából. Mégpedig a Shamir-féle titokmegosztás, és a Wikipedia szerint:

Ennél a fajta titokmegosztásnál a titok részekre van osztva, úgy, hogy minden titokbirtokosnak különböző rész van a birtokában… Nem praktikus, ha az összes résztvevő szükséges a helyreállításhoz, ezért a tűréshatár megoldást alkalmazzuk, ahol  “k” rész elég a titok helyreállításhoz.

5. Kriptovaluta öröklése multisig hitelesítéssel

A titkos kód feldarabolásának, amit az előző pontban részleteztünk, sokkal modernebb, digitális változata a több aláírásos (multisignature, “multisig”) hozzáférés. Már sok éve vannak olyan kriptovaluta-megoldások, amikor egy számla felett például négyből kettő, ötből három, vagy akár 12-ből hat kód megadásával lehet rendelkezni. (Hasonlóan ahhoz, ahogy vállalatoknál az aláírási jogokat is lehet csoportosan szabályozni.)

A kriptovaluta öröklésnél ezt például úgy lehet használni, hogy egy ötből három kulcsos rendszernél van egy a telefonunkon, egy a laptopon, egy az asztali gépen és kettő két családtagnál. A módszer hátránya nyilván a bonyolultsága, de idővel, új megoldások, szoftverek terjedésével ez javulhat.

6. Digitális időzárak, online adattárolók

Elvileg lehetséges online is tartani a szükséges kódokat valamely, jelszóval alaposan védett adattároló egységben. Például jelszókezelő programokban, vagy jelszóval védhető jegyzetelő, levelező, adattároló egységekben. Csakhogy a szakemberek ezt egyáltalán nem ajánlják, mivel a hackertámadások veszélye minden online megoldásnál komoly fenyegetést jelent.

Vannak olyan online dokumentumtárolók, amelyek a hagyatéki eljárásra is komolyan koncentrálnak. Ebben az angol cikkben öt ilyen céget sorolnak fel. (A cikket az első helyen álló szolgáltatás honlapján találjuk, így nyilván elfogult.)

7. Megtanuljátok a kódot

Elvileg lehetséges, hogy egy kriptovaluta-pénztárca rendszerint 24 vagy 12 (esetleg 18) angol szóból álló visszaállító kódját bárki bemagolja. Így lényegében a fejében tarthatja a hozzáférést biztosító, létfontosságú információt.

A gyakorlatban ezt valószínűleg kevesen választanák, mert az emberi memória idővel romlani szokott. Inkább különleges helyzetekre való, mint háború, anarchia, veszélyes határátlépés, amikor még egy Ledgert is elvehetnek tőled, és a tetejében megkínozhatnak a készülék belépési PIN-kódjáért. Egyébként valójában ez is az első pontban részletezett kriptodeviza öröklési mód egy verziója, hiszen a tulajdonos itt még életében megosztja a kulcsokat a hozzátartozóival.

8. Kriptodevizák öröklése speciális szolgáltatókon keresztül

Négy olyan külső szolgáltatót is találtunk, amelyek kifejezetten a kriptodevizák öröklésének problémáira kínálnak megoldást. Ám végső soron ezek is a már felsorolt megoldások valamilyen szervezett, biztosítékokkal megtámogatott verzióját, kombinációját találták ki.

A Casa (Bitcoin Inheritance Plan)

Így a Casa Covenant is a több aláírásos, multisig módszert használja az örökítéshez. Amint korábban írtuk:

A Casa szerint erre a bitcoin vagyonosoknak csak egy megoldás létezik: meg kell osztaniuk a többaláírásos hozzáférési adataikat harmadik felekkel, köztük a Casa-val és az ügyvédjükkel.

Kriptovaluta öröklés mumifikációval

A Sarcophagus igazi decentralizált blokklánc-megoldás, az Ethereum rendszerét és az Arweave (AR) hosszú távú adattárolási szolgáltatást használja (de saját SARCO tokenje is van). Fájlokat “mumifikál”, kétszeresen titkosítva tárolja azokat. Az óegyiptomi mitológián alapuló fogalmakkal operál (balzsamozók, régészek, átok, feltámadás stb.).

A rendszer alapja a “Dead man’s switch” (a halott kapcsolója) nevű eljárás, amelynek lényege, hogy elindít egy folyamatot, ha a célszemély nem hajt végre valamilyen rendszeres műveletet, például mert halott.

Safe Haven (Inheriti platform)

Ez a DeFi-vállalkozás az “első és egyetlen száz százalékban decentralizált” digitális örökösödési platformnak nevezi magát. (Akár igaz ez, akár nem.) Azt írják magukról, hogy az Inheriti

alkalmazás kriptodevizák vagy más digitális eszközök, például NFT-k, jelszavak, képek és dokumentumok biztonságos kezelésére, tárolására és átvitelére. Még a halálod után is.

A megoldás a blokklánc, egy hardveres offline tároló (cold storage) és egy felhőalapú tároló kombinációja. Meglehetősen bonyolultnak tűnik az átlagember számára.

TrustVerse, Masterkey

A TrustVerse MasterKey szolgáltatása említi, hogy kriptovaluta örökléshez is használható. Egyébként úgy látszik, hogy egy különösen fejlett jelszókezelő program, amely nemcsak titkosítja az adatokat, hanem szét is darabolja azokat több részre, és több helyen elosztva tárolja.

Azt ígérik, hogy az eddigiekkel ellentétben nem kell többé a kriptók titkos kulcsaival vesződni, a felhőben is biztonságosan tárolhatók lesznek. A szoftvernek új verziója jön ki 2022 decemberében.

9. Közösségi pénztárca-visszaállítás

A pénztárcák közösségi visszaállítása (social recovery wallets) némileg hasonlít a multisig-módszerhez, de nem ugyanaz. Maga a nagy Vitalik Buterin (Ethereum-alapító) is írt tavaly egy cikket a közösségi pénztárca-visszaállításról, a lopások megelőzésére is. amelyben nagy jövőt, fontos szerepet jósolt ennek a módszernek.

Az ő megfogalmazásában a rendszer a következő három alapelven működik:

1. Van egy egyetlen aláíró kulcs, amely a tranzakciók jóváhagyására használható.
2. Kell egy legalább három (vagy akár ennél jóval több) “őrangyalból” (oltalmazó, őr, gyám – “guardian”) álló csoport, akik többsége együtt, együttműködve meg tudja változtatni a számla aláíró kulcsát.
3. Az aláíró kulcs képes őrangyalokat hozzáadni vagy eltávolítani, bár csak késleltetve (általában 1-3 nap csúsztatással).

Buterin az Argent wallet és a Loopring wallet szolgáltatásokat emelte ki, mint már működő rendszereket.

A kriptovaluta öröklése és a végrendelet

A kriptovaluta öröklésének problematikájára már a hagyományos bürokrácia is felfigyelt. Erről tanúskodik a Magyar Országos Közjegyzői Kamara egyik írása, amelyben azonban, mint minden szentnek, maga felé hajlik a keze.

Az örökhagyónak fel kell készülnie arra, hogy a kriptojavak lényegében jogi szabályozás nélkül, és az állami struktúráktól függetlenül működnek, ezért a végrendeletben kell kialakítani azokat a szabályokat, amelyeket alkalmazni szeretne. Azaz, sokkal alaposabban és kiterjedtebben kell átgondolnia a végrendeletét, amiben például egy közjegyző komoly segítséget nyújthat.

Hogy milyen segítséget tudnak ajánlani a modern, digitális korszakban a ma is nemzeti színű madzagokkal, szárazbélyegzőkkel és hetekkel későbbre adott időpontokkal dolgozó, méregdrága közjegyzők, azt az olvasók fantáziájára bízzuk. Vagy mi történhetne például, ha véletlenül éppen a közjegyző ismeri meg a kriptotárca titkos kulcsait?

Részletes tervezést igényelhet például, hogy hogyan kapják meg a kriptotárcához tartozó felhasználói kódot és a titkos jelszót az örökösök. Ha ugyanis a hagyaték átadása előtt bárki hozzáfér azokhoz, akkor bármikor kiürítheti a tárcát vagy megváltoztathatja a belépési adatokat – folytatják.

Mi nem lennénk nyugodtak attól, ha például közjegyzői széfben pihenne az Ethereum-számlánk kulcsa. Az pedig végképp megbonyolítaná az életünket, ha minden alkalommal, amikor új kriptovalutaszámlát nyitunk, újra fel kéne keresni a 20. század közepi stílusú bürokráciát.

2. rész: Mit csináljon a kriptovaluta örököse?

Tegyük fel, hogy elhunyt egy hozzátartozód, akiről tudni, hogy kriptodevizái voltak. Leginkább a titkos kulcsok (non-custodian forma), vagy jelszavak, bejelentkezési nevek, de minimum a cégnevek (a letétkezelő, custodian személye) szükségesek ilyenkor. Ha ezek az alapinformációk nincsenek meg, a kriptodevizák valószínűleg örökre menthetetlenek. A titkos kódok vagy a letétkezelők személyének ismerete nélkül a hozzáférés, a kriptovaluta öröklése lehetetlenné válhat.

A második részben azzal az esettel foglalkozunk, hogy mit tehetnek az örökösök, ha már megkapták a megfelelő információkat, titkos kódokat. De például pontos használati utasítást, részletes instrukciókat nem.  Milyen formában találkozhatnak kriptovalutákkal az örökségükben? Öt fontosabb verzió a leggyakoribb (lásd az infografikát is):

Kriptovaluta-befektetések főbb formái

1. Kriptodeviza-tőzsdéken, vagy más cégeknél a számlán levő kriptovaluták.
2. Kriptovaluta-tőzsdéken, vagy más cégeknél kamatra, hozamra lekötött, kölcsönadott kriptovaluták.
3. A befektető által, a saját maga kezelte titkos kulcsokkal elérhető számlán levő érmék.
4. A befektetők által kezelt titkos kulcsokkal elérhető számlán levő DeFi-konstrukciók, pool-ok, stake-elt, lekötött, kölcsönadott eszközök.
5. Értékpapírosított kriptók: A hagyományos pénzügyi rendszerben létrehozott, értékpapír-számlán levő befektetési alapok, kötvények, részvények.

Nézzük az öt esetet részletesebben.

1. Kriptodeviza-tőzsdéken vagy cégeknél számlán levő kriptovaluta öröklése

A kriptovaluta-tőzsdéknél (CEX) vagy más centralizált kriptovaluta-szolgáltatóknál az örökösök kétféleképpen juthatnak hozzá a vagyonhoz.

a.) Jelszóval belépni és eladni

A könnyű eset, ha az örökösök tudják az adott szolgáltatás igénybe vételéhez szükséges belépési nevet és jelszót, és így be tudnak lépni, elérik a számlát. Eltranszferálhatják a kriptovalutákat más számlákra, vagy eladhatják az ott levő érméket, és elutalhatják a készpénzt, például nemzetközi SEPA-átutalással. (Hogy ez mennyire törvényes és szabályos, az más kérdés.)

Ez nyilván a legegyszerűbb megoldás, de a kétfaktoros, sőt egyre inkább háromfaktoros biztonsági azonosítási procedúrák miatt ehhez kellhet hozzáférés az illető e-mailjéhez, Google Hitelesítő (Google Authenticator) szolgáltatásához is. (Például az elhunyt mobilján keresztül.) Jó esetben az örökhagyó ezeket a kódokat is közölte.

Fontosabb kriptovaluta-tőzsdék (CEX-ek):

• Binance
• FTX
• Kraken
• Crypto.com
• Coinbase
• OKX
• Poloniex
• Bitpanda (Ausztria)

b.) Beadni a kriptovaluta öröklést bizonyító dokumentumokat

A másik megoldás, hogy az adott tőzsdével vagy más vállalkozással, ahol az értékek vannak, felvesszük a kapcsolatot és elindítunk egy hivatalos eljárást. Ez igen hosszadalmas és költséges lehet, például gondoljunk bele, hogy a Magyarországon kvázi monopolizált és méregdrága hivatalos fordítások mibe kerülnek. Ráadásul az egyes tőzsdék is más-más papírok benyújtását igényelhetik. A Blockworks írása szerint:

• A Kraken-en az örökösöknek kérelmet kell benyújtaniuk, és a tőzsde által szükségesnek ítélt dokumentumokat be kell nyújtaniuk. A Kraken arra kéri a felhasználókat, hogy a folyamat megkönnyítése érdekében a végrendeletükben tüntessék fel a Kraken-fiókjuk azonosítóját.
• A Binance hasonlóan átláthatatlan folyamatot alkalmaz, amelyet eseti alapon bírálnak el.
• A Coinbase felsorolja a szükséges dokumentumokat a weboldalán, de végrendelet vagy hagyatéki iratok  szükségesek a vagyonátruházáshoz.
• Az FTX fenntartja a jogot, hogy bírósági végzést kérjen az elhunyt felhasználó számlájának tulajdonjogának megállapításához.

A folyamat hasonlónak látszik a hagyományos pénzügyi világ eljárásaihoz, csak szabályozatlanabb, átláthatatlanabb, bonyolultabb. A ki- és beutalás jó esetben a ez európai SEPA rendszerrel történhet. Inkább kerüljük a fintech szolgáltatókat (Revolut, Paypal stb.), nem mindig használhatók kriptotőzsdékkel.

Bankkártyák, automaták

Sok kriptovaluta-tőzsdének és más cégnek van már kriptovaluta-alapú bankkártyája is. Ezt is lehet használni arra, hogy az adott számláról pénzt vegyünk fel, ha ismerjük a pin-kódot. De jó esély van rá, hogy így nem minden értékhez fér hozzá a kriptovaluta-örökös. A Binance például egy szeparált “Funding” nevű számlát tart fent erre, és nem minden fajta kriptó szolgálhat kártyafedezetként, csak néhány.

A kriptokártyákról itt készítettünk körképet.

A világszerte és Magyarországon is létező bitcoin-automatákból pedig elvileg kártya nélkül, bitcoin-trakzakció indításával lehet felvenni pénzt. De ha lehet, inkább kerüljük ezeket is. A díjaik ugyanis meglehetősen magasak.

Bitcoin automaták térképe

2. Kriptovaluta-tőzsdéken, vagy más cégeknél lekötött, kölcsönadott kriptovaluta öröklése

Ma már a nagyobb kriptovaluta-tőzsdék (CEX-ek) is kínálnak kamatot vagy hozamot különböző lekötött, kölcsönadott kriptókra. Ez a legtöbbször nem sokban különbözik az előző ponttól, annyi különbség lehet, hogy a lekötés feloldása egyes esetekben időigényes. Néhány napos vagy néhány hetes átmeneti periódus is elképzelhető, amíg a lekötött értékekhez hozzá lehet jutni.

Vannak egyébként centralizált kriptotőzsdék (CEX-ek) decentralizált pénzügyekkel (CeFi), és decentralizált tőzsdék (DEX-ek) decentralizált pénzügyi megoldásokkal (DeFi). De akadnak már hibrid megoldások vagy más néven “centralizált decentralizált pénzügy” – CeDeFi – is. Itt centralizált cégeken keresztül lehet decentralizált kriptopénzügyi megoldásokat igénybe venni.

3. A befektető által kezelt titkos kulcsokkal elérhető számlán levő kriptovaluta öröklése

Ezzel átevezünk a non-custodial, a felhasználó által kezelt kriptovaluta-számlák területére. Itt nem segít az örökösödési dokumentum, az ügyvéd, kriptószakértőt felbérelni pedig igen drága lehet. (És ők sem tudhatják meg a titkos kulcsokat.) Az örökösöknek az a legjobb, ha saját magukat képzik egy kicsit a kriptovaluták kezelésének témakörében. Nézzünk néhány alapfogalmat.

Hogy néz ki egy kriptovaluta-számla?

A legtöbb kriptovaluta-számlához tartozik egy nyilvános kulcs, vagy számlaszám, amit bárki ismerhet, és amire értékeket lehet küldeni. Meg egy titkos kulcs, afféle rejtjelező kulcs vagy jelszó, amivel a számla felett rendelkezni lehet.

– Így néz ki egy Bitcoin-cím (számlaszám) nyilvános azonosító kódja:

1C6mpdokzMkYh6C33uiUScmkD1BojAEYMa

– És így a hozzá tartozó titkos kód vagy kulcs, ami nélkül nem lehet hozzáférni az értékekhez:

e4c4ced9f836c50c40ae55e6950ddeaa6edfac8f6088f1d8295f8341e61833f0

– Első pillantásra nagyon hasonló az ether (Ethereum-rendszer) működése is, itt egy cím:

0x4861404452D1055A69fecf9F5F3A77AD964cC365

– És egy kulcs:

e8e1557855c6361aaf35c99efb0cb7d743f3a8b9981e2cc37e5a14eae94bb5aa

Ezek a karaktersorok nyilván megjegyezhetetlenek, így valamilyen adathordozó vagy kezelő szoftver kell a megőrzésükhöz. Ezeket pénztárcáknak (walletek) hívják.

Kriptovaluta-pénztárcák (walletek)

• Online pénztárcák: Sokuk böngésző-bővítményként működik, de vannak mobilos és külön Windows-szoftverként működő (desktop, asztali) megoldások is. A legismertebb a Metamask, amely az Ethereumra készült eredetileg, de ma már rengeteg blokklánc és párhuzamosan több számla is elérhető rajta keresztül.(Arbitrum, Optimism, Avalanche, Binance Smart Chain, Polygon, FTM stb. stb.) Sőt a hardveres pénztárcákat is tudja kezelni (a Ledgert, Trezort és más hardvert ki tudja szolgálni).

További kriptopénztárcákról itt írtunk

• Hardveres pénztárcák: A harderes pénztárcák (hardware wallet) a Ledger, Trezor és ma már sok más márka is. Ezek USB-eszközök, amelyek a titkos kulcsokat az internettől elzárva tárolják. A biztonságuk ezért sokkal nagyobb fokú., mint az online pénztárcáké.

BitcoinBázis – friss bitcoin, ethereum, altcoin hírek

A 12 vagy 24 szó, amely megmenthet

A non-custodial online pénztárcák és a hardveres eszközök egyaránt egy 12, 24, ritkábban 18 számjegyből álló titkos kóddal valójában visszaállíthatók sérülés, elvesztés esetén. A vagyonodat lényegében ez a kód őrzi, nem feltétlenül az eszköz. Ezek megőrzésére és egyben titokban tartására kell elsősorban a legnagyobb gondot fordítanod.

Régifajta papíralapú pénztárca

A papíralapú kriptopénztárca vagy cold wallet ma már kevésbé használatos, de régen sokan nyomtattak ilyet, és azt őrizték, főleg bitcoinjaik tárolására. Kriptovaluta örökés esetén találhatunk ilyet valakinek a fiókjában, széfjében. Felhasználhatók nagyon biztonságos módon úgy is, hogy egy internettől elzárt offline számítógépen (vagy mobilon) generálunk a megfelelő szoftverrel és a titkos kóddal tranzakciós információkat. (Majd a már legenerált tranzakciós adatokat visszük csak az internetre, a titkos kódot nem.) Ezt nem lehet meghekkelni.

További tudnivalók papíralapú pénztárcákról korábbi cikkünkben.

Egy gyors, könnyű, de nem biztonságos módja a papíralapú tárca kiürítésének, ha a titkos QR-kódot egy mobilos pénztárcával beolvassuk.

További tudnivalók a bitcoin-tárcákkal kapcsolatban: Hogyan tároljuk a bitcoint

A non-custodial számlákon örökölt kriptoérmék értékesítése

Tegyük fel, hogy az örökösök a felsorolt számlafajták valamelyikén kriptoérméket találtak. Mi a teendő, hogyan tehetik ezeket pénzzé (ha akarják)? Az egyik megoldás, hogy a fentebb felsorolt kriptotőzsdéken (CEX-eken) számlát nyitunk, amihez ma már ügyfélazonosításra is lesz szükség. A kriptóörökséget pedig odautaljuk (transzferáljuk), eladjuk, és az ellenértéket devizaszámlára utaljuk.

Az egzotikusabb, ritkább érméket azonban lehet, hogy nem fogjuk megtalálni a nagyobb kriptotőzsdéken. Ezeket az adott blokkláncon piacvezető DEX-eken (decentralizált tőzsdéken) keressük, átválthatjuk például etherre, vagy stabilérmékre (USDT, USDC, DAI stb.). Ezeket azután már gond nélkül értékesíthetjük az említett CEX-eken. A DEX-ek blokkláncok szerinti listáját itt találjuk.

4. A befektetők által kezelt titkos kulcsokkal elérhető számlán levő DeFi-kriptoeszközök öröklése

Ez messze a legbonyolultabb eset, akár egészen bonyolult is lehet, ahogy a nagy DeFi (decentralizált pénzügyek) összefoglalónkból is kiderül.  Láthatatlan kriptók, Liquidity Pool-ok, NFT-k és más okosszerződések lehetnek a kriptovaluta öröklés által érintett számlán, ha az eredeti tulajdonos aktív szereplője volt a DeFi vagy a Web3 szektornak.

Ez egy bonyolult tudomány, és annyira gyorsan fejlődik, hogy nem ismerünk olyan szoftvert, amely minden ilyen befektetés létezését pontosan kimutatná a tulajdonosnak. A kriptodevizák nagy része alapesetben eleve nem is látszik a különböző online pénztárcákban, ezeket először fel kell venni a listánkra. Ezen kívül  más pozíciók is maradhatnak láthatatlanok, mint a likviditási tartályok (liquidity pools) vagy a lekötött (stake-elt) kriptók.

Ezek felderítéséhez lehet használni:

– “Extended token list” az Etherscan oldalon (lásd a képet).

– A tranzakciós listákat, például az Etherscan oldalon az “ERC token transactions (TRX)” menüpontban. Ezek megmutatják, hogy a múltban mi történt, jött-e valamilyen újszerű érme valamely címről.

– Külső szolgáltatókat, például:

• Debank
• Nansen Portfolio
• Revert Finance (Uniswap és SushiSwap pool-okhoz)
• Zerion
• Zapper.fi

A legjobbnak az látszik, ha mindegyik megoldást végigzongorázzuk, mert lehet, hogy az egyik ezt, a másik azt az okosszerződést nem látja. Ha azután találtunk ilyen pozíciókat, akkor még külön bonyolult művelet lehet ezek felszámolása, pénzzé tétele.

5. Értékpapírosított kriptovaluta öröklése, azaz hagyományos értékpapír-számlán levő befektetések

A végére hagytuk a legkönnyebbet. Ha az örökhagyó életében azzal dicsekedett, hogy egy banknál vagy brókercégnél van bitcoinja, etherje, jó esély van rá, hogy valójában kriptopénz helyett értékpapírosított kriptovalutája volt. Az ilyen kriptoeszköz lehet többféle, a hagyományos pénzügyi rendszer szabályai szerint működő értékpapír, például:

• Befektetési jegy, például ETF, azaz tőzsdén kereskedett alap.
• Befektetési társaság, részvénytársaság, “trust” részvénye (például Grayscale, MicroStrategy, Galaxy Digital Holdings stb.).
• ETN-ek vagy más ETP-k (európai, jogilag kötvényszerű, tőzsdén forgó befektetési termékek).
• Certifikátok, warrantok.

A könnyebbség abban áll, ha könnyebbség, hogy az ilyen, banknál vagy brókercégnél vezetett értékpapírszámlán levő értékpapírokat a normál, bevett jogi keretek közötti hagyatéki eljárásban lehet örökölni. A kriptovaluta öröklése tehát itt a többi értékpapíréval megegyező módon történhet.

A kriptovaluta öröklés és az adózás

Naná, hogy a kriptovaluta öröklése sem mehet anélkül végbe, hogy az állam ne tartaná a markát. A 2021-ben elfogadott törvénymódosítás óta a kriptovaluták adózása Magyarországon kedvezőbbé és szabályozottabbá vált, mint korábban, bár nem túl egyszerűvé.

Ám a kriptovaluta öröklése esetén nagy valószínűséggel örökösödési illetéket is kell fizetni, aminek a szabályai szintén bonyolultak. Más szabályok vonatkoznak a közelebbi és távolabbi rokonokra, az ingatlanokra és az ingóságokra, a kötvényekre és a részvényekre stb. A kriptó alighanem ingóságnak minősül, de ehhez bizony szükség lehet könyvelő, adótanácsadó vagy ügyvéd segítségére is.

Hol lehet kérdezni a kriptovaluta öröklésről és biztonságról?

Ha valamivel megakadtunk, és tudunk angolul, nem árt tudni, hogy minden kriptpovalutának, szoftvernek, pénztárcának, platformnak van saját közössége, ahol szakemberek vagy lelkes amatőrök általában készségesen segítenek. A leggyakrabban a Discord, a Twitter, esetleg a Telegram szolgál ehhez fórumként, de a Redditen vagy a Facebook-on is lehetnek témába vágó oldalak. Az utóbbin magyar közösségek is vannak. A BitcoinBázis Discord-szervere például itt található, az oldal tetején jobbra pedig egyéb elérhetőségeink.

Kapcsolódó cikkeink:

Mi történik a bitcoinjaiddal miután meghaltál? – Kriptó a másvilágon

Mi lesz a Bitcoinoddal, ha megüdvözülsz? Örökösödési szolgáltatást indít a Casa

Mostantól nem gond a kriptovagyon öröklése, jön az orosz időkapszula

Címlapkép forrása: Pixabay.com